FEGY.HU

október 18, csütörtök, 2018

head

Címlap Tűzesetek Állami tűz,állami védelem

Állami tűz,állami védelem

Állami tűz, állami védelem a Dunakanyarban

 

Negatív irányú változás a tűzvédelmében - ebből baj lesz!

A tűzoltás és a műszaki mentés 2012. január 1-jével megszűnt önkormányzati kötelező közszolgáltatási feladatnak lenni, állami feladat lett. Ha visszatekintünk hazánk történelmére, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy az tűzoltási feladat mindig a települések feladata volt, csakúgy, mint Európa szinte minden országban.

Hazánkban kétszer volt politikai szándék a tűzoltás államosításra, először 1944. október 16-án Szálasi Ferenc programjában, ezt azonban nem tudta végrehajtani, mert már Kecskeméten voltak az oroszok. De a szándék megvolt, a forgatókönyv elkészült három variációban. Az egyik variációt 1948-ban a kommunista diktatúra kezdetén hajtották végre,  a gazdaság mellett beállamosították a tűzoltóságokat is, és állami feladatként oldotta meg az állam a lakosság tűzvédelmét a rendszerváltásig olyan minőségben, amilyenben megoldotta, többen emlékszünk még rá. A rendszerváltás egyik nagy döntése volt, hogy visszahelyezte a feladatot a település szintjére (az más kérdés, hogy valóban önkormányzati lett-e, de nem erről szeretnék szólni). Az államosítás másik variációt sajnálatosan a rendszerváltás után húsz évvel kellett megélnünk.

Természetesen nem vitatva, hogy az állami rendszerben szervezett tűzvédelemnek is lehetnek pozitív elemei, de a rövid, majd kéthónapos működés eddigi tapasztalatairól szeretnék néhány információt megosztani Önökkel a Szentendrei Kistérség vonatkozásában.

Az előző kormányzati ciklus alatt a szentendrei tűzoltóságtól elvontak egy fél rajt. Most az államosítás után elvontak egy gépjárműfecskendőt és egy bevetésirányító gépjárművet. Szentendrén meghibásodott az egyetlen vonulni tudó, lelakott  tűzoltógépjármű-fecskendő, így a Dunakanyar február 24-én, péntek délután teljesen védelem nélkül maradt. Az állami irányítás végső megoldásként a pomázi önkéntes tűzoltóságtól kért segítséget, így a saját vonulási terület biztosítása mellett Pomáz átküldött egy gépjárművet önkéntes tűzoltókkal Szentendre és a Dunakanyar védelmére. Az állami gépjármű csak este 20 óra után érkezett meg Gödöllőről, és riogatja azóta is a Dunakanyar polgárait egy-egy vonulásnál: hű mekkora tűz lehet, ha még Gödöllőről is kellett jönni segíteni!

Az új műveletirányítási rendszerben minden egyes pomázi vonulási területre szóló riasztásra vonulni kell a szentendrei tűzoltóknak, most éppen gödöllői feliratú gépjárműfecskendővel. Ez olyan mértékű elpocsékolása az adóforintoknak, hogy vérlázító! Üzemanyag-pocsékolás, a gépjárművek fölösleges koptatása, a tűzoltók utaztatása. Ezáltal semmivel sem lett jobb az állampolgár védelme vagy biztonsága, de hogy nem lett olcsóbb az biztos. Viszont azáltal, hogy a szentendrei tűzoltóság működési területe nagyobb lett 120 km2-rel, valamint 37 ezer lakossal, és évi 200-400 eseményre át kell vonulnia erre a hegyes-dombos területre, azt eredményezi, hogy a Dunakanyar 200-400 esetben ismét teljesen védelem nélkül marad, hacsak nem tekintjük védelemnek Esztergom vagy Budapest segítségnyújtását.

Az elmúlt 16 évben a pomázi önkéntes tűzoltóság önállóan, az őrsei megszervezésével oldotta meg a tűzoltási, műszaki mentési feladatokat, évente 1-2 alkalommal kellett a riasztási fokozatot nagyobb tűzeset vagy különleges riasztás esetén emelni. Ha a pomázi tűzoltók dolgoztak a területükön, egy újabb riasztás esetén a pomázi terület is és a kistérség is védve volt a szentendrei tűzoltóság által. Ha a Dunakanyarban volt tűzeset, és a szentendrei tűzoltók dolgoztak a területen, a pomázi tűzoltók által volt védve a teljes kistérség. Aztán ennek az ideális állapotnak vége lett.

Ez év január 1-jével a pomázi vonulási területre a pomázi fecskendőkön kívül jön Szentendre, ezáltal a Dunakanyar védtelen lesz a káreset felszámolásáig, a pomázi vonulási területen az eseményeknél olyan mértékű tűzoltó többlet jelentkezik, amely fölösleges, pazarló. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy borítékoljam, a Dunakanyarban emberek fognak meghalni, házak fognak leégni, mert rosszul szervezett és rosszul felépített diszlokációt erőltet az állam egy rossz koncepció mentén.

A hírekben szinte nincs olyan nap, amikor nem számolnának be róla, hogy egy-két ember bent égett a házában. Január-február hónapban több tűzhalál történt az országban, mint korábban egy-egy év alatt. Mindez azért, mert elbizonytalanítottak egy jól működő rendszert.

Arról is szólni szeretnék, hogy a tűzoltó, mint korunk utolsó hőse tiltott kifejezés lett a katasztrófavédelem rendszerében. Eltűnnek a tűzoltóság feliratok az épületekről, a ruhákról, a járművekről. A 140 éves tűzoltómúlt emlékei meghamisítják, katasztrófavédelmi rőzsetőrt ajándékoznak a katasztrófavédelem vezetői a katasztrófavédelem zenekarának katasztrófavédelmi induló kíséretében a katasztrófavédelmi múzeumban. A tűzoltóságokból reguláris rendvédelmi szervet alakítanak, a polgári védelemmel történő összemosás, valamint a hatósági szerep túlhangsúlyozása mellett. Főtiszti állományunk már lassan több, mint a NATO-nak. Minden polgári védelmi, határőr, rendőr, katona, bv-s egy tollvonással tűzoltó lett. Hamarosan megjelenik az oldalán fegyvert viselő tűzoltó (egyenruhába bújtatott személy) az út széleken, a cégeknél, és gépkocsikat állít meg, hatósági ellenőrzéseket hajt végre, és büntet és büntet.

A katasztrófavédelem hivatásos állománya meghaladta a 13 ezer főt, a létszáma tovább duzzad, és feladatokat generál magának. Láthattuk az orosz űrszonda lezuhanásával való hisztériakeltést,  a "rendkívüli" téli időjárás előrejelzésének túllihegését.

Február 28-án Pilisszántón kigyulladt egy faház. A pilisszántói önkéntes tűzoltó őrs a jelzést követően a 15. percben már egy sugárral beavatkozott a Pilisszentkeresztről is érkező segítséggel, és a Pomázról vonuló 2 gépjárművel a tüzet eloltotta. A tűz oltására ennyi tűzoltóautó elegendő volt. Ami teljesen fölösleges pénzpocsékolás volt, az a budapesti további 4 darab (!) gépjármű leriasztása és vonultatása (ezzel a főváros védelmének a csökkentése).

Ezzel szemben február 22-én kigyulladt és porig égett egy ház Horányban, mert az egy fecskendővel kivonuló szentendrei tűzoltók csak egy óra múlva kaptak segítséget Esztergomtól. A katasztrófavédelem vezetőinek a célja a helyi kötődésű tűzoltóságok ellehetetlenítése, főleg az önkéntes tűzoltóságok bedarálása, a későbbiek során államosítása. Hogy ez kinek jó, azt nem tudom, de hogy ki lesz a kárvallottja, azt tudom. A lakosság.

Tudom, nem önkormányzati a feladat, hanem állami, de egy-egy tűzhalál vagy egy élet munkájának megsemmisülése esetén a helyi politikusoknak és a helyi tűzoltóknak kell naponta az emberek szemébe nézni az utcán, a boltban, és elmondani, hogy megtettek mindent, de az átalakított rendszer a rossz.

Több mint harminc éves tűzoltó múlttal a hátam mögött látom, hogy rossz irányba haladunk. Talán még lehet korrigálni, de ez nem szakmai feladat, hanem politikai.

Leidinger István
parancsnok
Pomázi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság

(2012. március 3.)